Gödöllő látnivalói
Háttérinformáció

Gödöllő látnivalói, éttermei, cukrászdái I rész

Gödöllő történelme

Minden országnak, városnak megvan a maga története. Itt most azt a várost szeretném bemutatni nektek a kialakulásától-napjainkig, ahol élek, immáron 18 éve. Gödöllő látnivalói  és kirándulásra alkalmas parkjai, Arborétuma mind-mind olyan, amiért érdemes idelátogatni.
 

Gödöllő

 (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik. Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost.  Gödöllő több mint 650 éve település, közel 50 éve város.

Címerében a gyermekeit saját vérével tápláló pelikánmadár látható, a megújulást szimbolizálja.

Pelikán

Gödöllő történetének két nagy korszak volt: Grassalkovich Antal nevével fémjelzett XVIII. századi barokk felvirágzás és a kiegyezéstől az első világháború végégig terjedő öt évtized.

 Története

A történeti források Gödöllőt először 1349-ben említik meg. I Nagy Lajos oklevelében szerepel Gudulleu néven. Az oklevél szerint I. Nagy Lajos vitézének Pohárus Péternek adományozza a települést. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést.

1492-ben a falunak már volt tornyos kőtemploma, de a török megszállás idején a falu nagyrészt elpusztult.

A XVII. század közepén protestáns közösség népesítette be, lelkészük Némedi Mihály volt. Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.

A település annak ellenére, hogy kereskedelmi országút mentén terült el, fejlődése csak Grassalkovich Antal gróf Gödöllőre költözésekor indult el.                          

Királyi család Gödöllőn                  

Ő építtette a barokk kastélyt, amelyet fia majd unokája is bővítettet. A kastély a falu régi református temploma helyén áll. Az új templom építéséhez Grassalkovich anyagiakkal is hozzájárult. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik, ugyanis nem csak a saját birtokát fejlesztette, hanem a falut is. Katolikus vallású német és szlovák mesterembereket hozatott az építkezésekhez.

1763-ban mezővárosi rangot szerzett Gödöllőnek, vásártartási joggal. A város vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között.

A gróf többek között 33 templomot építtetett uradalmában, beleértve a máriabesnyői kegytemplomot. A templomot kapucinus szerzetesek gondozzák a mai napig.

 A templomok mellett köztéri szobrok emelését finanszírozta, megépítette a Babati Istállókastélyt, a mai nevén ismert Testőrlaktanyát, ami Grassalkovich idejében a jószágigazgató otthona volt.

Présházat hozott létre, ahol a szőlőből bort készített. A Kálvária felépítése is az ő nevéhez fűződik.

erzsébet park8

 

Fia és unokája nem öregbítette a Grassalkovich nevet, felélték a vagyont, a család a csőd szélére került. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.

Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.

A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt.

A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királyné pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt. A barokk korszakhoz hasonlóan a királyi korszak is fellendülést jelentett Gödöllőnek.

A kastélyt átalakítottákgodollo godolloi grassalkovich kastely a királyi család számára, kiépítették a vasút vonalat Gödöllőig. 1884-ben nagyközség lett. 1911-től megindulhatott a közlekedés a HÉV-vonalán is Budapest és Gödöllő között. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.

 

Az infrastruktúra fejlődésének köszönhetően megnőtt az idegenforgalom és a kisipar, megnőtt a betelepülők száma, a lakosság kétszeresére nőtt. Neves művészek és írók választották lakóhelyüknek, illetve nyaralóhelyüknek (Blaha Lujza, Hegedűs Gyula, Ambrus Zoltán, Ottlik Géza) Gödöllőt. A Gödöllői művésztelep is itt talált otthonra. A művésztelep egész 1920-ig működött.

A koronauradalom különböző mezőgazdasági tanintézetek telepítését tette lehetővé, ilyen volt például az Állami Méhészeti Gazdaság, a fenyőkísérleti telep és a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola.

 

imageAz első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról.

1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását.

A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája.

Az 1920-as években építtették a premontrei gimnázium épületét. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak, 1939-ben pedig a lányok világtalálkozójának a Pax Ting-nak.

A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött.

Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott.

2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.

A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik.

A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek.

1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.

Gazdaság

A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár. 1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át, a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben.

Vállalkozások, üzemek

1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról. A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.

Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt. A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.

Gödöllői Ipari Park

Az Ipari Park “Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park” néven jött létre 2006. szeptember 19-én. Igen kedvező fekvésű, mivel Budapest határától 10 kilométerre, az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található, így 2010-re Budapest északkeleti agglomerációjának fő fejlesztési központjává vált. A Gödöllői Ipari Park területén jelenleg 34 vállalkozás üzemel, és az Ipari Park Szolgáltató Központjának épületeiben kilenc vállalkozás működik, ez 1/3-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt. A Gödöllői Ipari Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.

Gödöllő városrészei

  • Antalhegy
  • Blaha
  • Csanak
  • Haraszt
  • Kertváros                                 
  • Királytelep                                  
  • Máriabesnyő
  • Alvég                                                    
  • Fenyves
  • Nagyfenyves
  • Egyetem, Fácános
  • Incső
  • Marikatelep

Híres emberek

  • Grassalkovich Antal koronaőr, királyi személynök 

Gödöllőn született

  • Török Ignác aradi vértanú
  • Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
  • Bor Ambrus író, műfordító, publicista
  • Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
  • Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
  • Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
  • Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
  • Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
  • Malatin Antal kalocsai nyomdász
  • Mihály Dénes mérnök, feltaláló
  • Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
  • Mukk József operaénekes
  • Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
  • Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű TV-film főszereplője
  • Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
  • Szabó László válogatott labdarúgó
  • Tarcsai Szabó Tibor író
  • Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
  • Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó
Forrás, képek: innen, innen, és saját fotók,
 
Gödöllő látnivalóinak összefoglalóját itt találod.
 
Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik. 
 

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

83 / 100 SEO Score

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük