gödöllő
Háttérinformáció

Gödöllő látnivalói, éttermei, cukrászdái V. rész

Gödöllő legnagyobb egybefüggő parkja ahol nem csak sétálni, játszani, nevezetességeket felkutatni lehet, de ma már a sportolni vágyóknak futókör is van kialakítva. 

 

A kastély mellett a túloldalon található részt nevezzük Alsóparknak. 

Alsópark2

Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.

 
A park korszakai
1723-1816

A kialakításakor négy egységre osztották: a kastély északi homlokzatával szemben virágos kertre, attól jobbra esőzöldséges kertre, a park legmagasabb részén kialakított vadaskertre és attól délkeletre fácános kertre. Az Alsópark tehát Gödöllő mai helyzetének megfelelően nyugat-keleti irányban a kastélytól a Máriabesnyő és Szárítópuszta felé hajló dombok felső részéig terjedt, észak-déli irányban pedig a Szabadság úttól az Ady Endre sétányig, majd a MÁV-állomástól megközelítőleg a Köztársaság útig szélesedett. Már 1751 augusztusában, Mária Terézia itt jártakor is fontos szerephez jutott az Alsópark, a királynő az itt lévő a vadaskertben állatviadalt tekintett meg.

1817-1866

III. Antal idején jelentős változtatásokat hajtottak végre a területen. 1817-ben létrehozták a Hattyús tavakat. Gödöllő mai helyzetének megfelelően az egyik tavat a Volán buszpályaudvar és a kastélyt a vasútállomással összekötő középső sétány közötti területen; a másikat pedig a zeneiskola mögött, a középső sétány és a kertészet közötti részen építették. Az Alsóparkot érintő fontos változás 1866-ban történt, amikor megépült a vasút, ami kettévágta az egykori vadaskertet. A fácános különálló terület lett, az Alsópark pedig a kastély és a vasút közötti területre szűkült.

1866-1933

Az ezt követő időszakot Ferenc József és Erzsébet királyné gyakori itt tartózkodása határozta meg, a kastély és parkjai beleolvadtak a környező tájba. Az Alsópark általános rendezését 1873-ban kezdték meg. Ekkor temették be a kastéllyal szemben lévő hattyús tavat. Az épület főhomlokzatától a jelenlegi kertészet irányába eső tó feltöltésére pedig 1894-ben került sor. 1866 után az Alsópark már csak a kastély és az attól keletre található, újonnan épült vasúti pálya közötti részen terült el. A bekerített Alsóparkba bárki szabadon bejárhatott.

1933 Cserkész Jamboree

A XX. század Alsóparkot is érintő, legjelentősebb eseménye az 1933-ban megrendezett Jamboree volt. Az ide érkezett cserkészek közül itt helyezték el a belga, a luxemburgi, az örmény, a szír, a román, a francia, a litván, az észt, a dán, az amerikai, az izlandi és a magyar diákokat. Később, 1939-ben a kisebb létszámú lánycserkész találkozót (Pax Ting) is itt rendezték meg.

1947-2010

1947-ben, az akkori pártok vezetői, a községi főjegyző és a Nemzeti Bizottság elnöke az Alsópark felosztására tettek javaslatot, s ez a gondolkodásmód határozta meg az Alsópark sorsát a következő évtizedekben.

Az elmúlt néhány évben az önkormányzat megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy az Alsópark ismét visszanyerje régi pompáját. A kastély és a művelődési ház közötti területet úgy alakítják át, hogy azok egymás vonzerejét erősítsék. A Norvég Alap segítségével felállították a megújult Világfát, és a programhoz kapcsolódva rövidesen megkezdődik az egykori Hattyús-tó helyreállítása is. A létesítményhez díszkertet és hattyús sétányt alakítanak ki. Ennek az előkészítése már folyamatban van.

Nevezetességei 

Cserkész-szobor
 

cserkész

 

Tíz évvel az 1933-as gödöllői Cserkész Világtalálkozót követően leplezték le és öt évig állt a Testőr laktanya előtt Siklódy Lőrinc szobrászművész alkotása, melyet a cserkészmozgalom megszüntetése után ledöntöttek, majd nyoma veszett. A rendszerváltozás után újjáéledő cserkészmozgalom, a régi talapzatra új szobrot keresve, döntött Kisfaludy Stróbl Zsigmond „Cserkészfiú” c. kisplasztikájának felnagyíttatása mellett. Az 1929-ben készült, 50 cm-es szobor felnagyítását Kisfaludi Stróbl egyik tanítványa, Paál István készítette el, 1994. április 24-én leplezték le. A talapzatra új domborművek kerültek a nemzetközi cserkészmozgalom meghatározó személyiségeinek portréival: Robert és Olave Lord Baden Powell – a nemzetközi cserkészmozgalom alapítói, Lindenmeyer Antónia – az 1939-ben Gödöllőn megszervezett leány cserkész világtalálkozó, a Pax Ting szervezője és gróf Teleki Pál főcserkész – a Gödöllői Jamboree szervezője.

Wass Albert
 

wass albert

 

Wass Albert (1908-1998) bronzból készült mellszobrát 2006. június 23-án avatták fel a művelődési központ (Művészetek Háza) melletti füves részen. Az erdélyi magyar irodalom nevezetes, Magyarországon valójában csak az Egyesült Államokban bekövetkezett halála után felfedezett alakjának gödöllői szobra Meszlényi András és Varga Zoltán Zsolt szobrászművészek alkotása.

A talapzaton az író Hagyaték c.művéből vett gondolatok. A regény a magyarok ősi hitéről az egyik legszebb, legfelemelőbb alkotás.

A talapzat melletti kövek az író Üzenet haza c. versére utalnak.

‘… a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad.’ 

Testőrlaktanya-Várkapitányi lak
 

 

20191003 153831

A kastéllyal szemben, az Alsópark szélén álló uradalmi épület a XVIII. század közepén készült. Az egyemeletes, barokk stílusú épületben a Grassalkovichok idején az uradalom jószágigazgatói laktak. A királyi időszakban átalakították: ekkor készült a kastély felé eső homlokzatának közepén a faveranda. Ebben az időben az épület egyik részében a várkapitány lakása volt, másik részében pedig Erzsébet királyné titkári hivatala működött. 1920 után a kormányzói testőrség laktanyája volt Az épület közel másfél évtizede – a város által a Gödöllői Királyi Kastély Kht-ba apportált ingatlanvagyonból – magántulajdonba került. 2010 szeptemberében a gödöllői önkormányzat szándéknyilatkozatban kezdeményezte a visszavásárlását, ami nettó 75 millió forintért megtörtént. Állaga jelentősen megromlott, teljes felújításra szorult. A felújítás megtörtént, igazán szép lett kívül-belül. Télen a Karácsonyháznak ad otthont.

Grassalkovich I. Antal

 

Grassalkovich

 

Grassalkovich I. Antal (1694–1771) szobrát Gödöllő városa “régi adósságának” tartotta mindeddig. Most elkészült és felavatták Bíró János szobrászművész alkotását a gróf nevével jelzett kastélyhoz tartozó un. Alsópark, épület felé néző sarkán.
A szobor kiválasztása több terv zsűrizése alapján történt. Már korábban látható volt a város honlapján a szobor terve, az avatás hozzávetőlegesen tervezett időpontja és a tény: a Nemzeti Kulturális Alap által kiírt pályázaton elnyert jelentős támogatás révén jöhetett létre. A fennmaradó összeget az önkormányzat “állta”. A szobrot a művész korabeli festmények alapján mintázta meg.

A Gödöllői Királyi Kastély (mint megannyi más épület, templomok országszerte) Grassalkovich I. Antal megbízására épült 1735. után, Mayerhoffer András osztrák építész tervei alapján. 

A főúrról és a kastélytól: “Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia (…) magyar királynő bizalmasa, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az Mária Terézia 1751-es látogatása során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte…”
Megemlítendő még, ez a kastély volt legkedvesebb tartózkodási helye Erzsébet királynőnek, akinek emlékét – többek között – az Erzsébet parkban látható szobor is őrzi 

Érdekesnek tűnt számomra az alkotás elhelyezése. Ahogy olvastam, a grófról készült szobor – az elképzelés szerint – a nála lévő tervek alapján a “kastély építési munkáit ellenőrzi”. Szerintem azonban a kastély innen nem annyira látható, de legalábbis nem “ellenőrizhető”. Magyarázatot az avatáson kaptam.
Gödöllő városa épül, fejlődik. A kitűzött tervek között szerepel ennek a területnek szépítése, kiépítése, ill. a mögötte lévő testőrlaktanya felújítása, ami időközben meg is valósult.

Chopin

 

Chopin

 

Magyarországon található az egyik legérdekesebb és leghányatottabb sorsú Chopin-szobor. Margó Ede 1929-es alkotása a gödöllői Chopin Zeneiskola udvarán állt, 2010 decemberéig. A fővárosi pályázatra jelentkező neves magyar szobrász célja Chopin magával ragadó romantikus zenéjének szimbólumokba ültetése volt, ezért helyezett a zongorája mögött alkotó zeneszerző elé egy zenei extázisban lévő táncospárt. A szobor-együttes megbotránkoztatta a korabeli közízlést, ezért a város csak jóval a szobor elkészülte után vásárolta meg az emlékművet. Eredetileg a Horváth-kertben akarták felállítani 1930-ban, de csak 1938-ban avatták fel a kőbányai Szent László téren. A világháborút szerencsésen átvészelte, majd 1948-ban raktárba került. Több helyen tárolták, a hetvenes évek végén Szentendrén állították ki. 1983. decemberében a gödöllői zeneiskola igazgatójának javaslatára a Grassalkovich-kastéllyal szemközti zeneiskola kertjében helyezték el, az iskola pedig ekkor vette fel Chopin nevét.

2010-ben ünnepeljük Chopin születésének 200. évfordulóját. Chopin 1810-ben született, a lengyel származású zeneszerző a korszak egyik legpoétikusabb művésze – műveit csaknem kizárólag zongorára írta. 6 évesen már komponált, 8 évesen zongoraversenyen szerepelt. A varsói konzervatóriumban tanult, szünidőben vidéken ismerkedett a lengyel népzenével.

Chopin művei: mazurka, polonéz, keringő, etüd, zongoraverseny stb. Hatással volt Liszt Ferencre is.

Szarvas

 

szarvas

Közkedvelt szarvas, bronzból, a város szívében elhelyezkedő parkban.

A Szarvas 120 cm magas. A szobrásznő 1977 májusában kapta a megbízást az alkotásra.

A Gödöllői mászófa

 

mászófa

 

Gödöllőn, az Alsópark területén éldegél egy különleges történetű zöld juhar, amely már több mint 60 éves. Ez a különleges fa az Ady Endre sétányról jól látható, a Grassalkovich Kastéllyal szemben a Frédéric Chopen Zeneiskola kertje mellett, valószínűleg egy vihartól megdőlve igencsak furcsa módot talált az életben maradáshoz. Ritka jelenségnek számít, mert ez a fafaj igen ritkán növekszik ekkorára. Megközelítőleg a 90-es évek elején dőlt meg, de mégis annyi erő volt benne, hogy nem dőlt ki, és azóta a mellékágaiból hatalmas lombkoronát nevelt haránt irányban a fény felé. Valószínűleg akkori életben maradási ösztönének köszönheti, hogy nem vágták ki és a MÁV-tól kapott talpfákkal a VÜSZI Városüzemeltető és Szolgáltató Intézmény parkfenntartási dolgozói alátámasztották a törzsét esélyt adva a túlélésre.
Azóta közel 20 év telt el, ebben a furcsa, nyakatekert állapotban gyönyörűen fejlődik, és ami a legérdekesebb, nincs olyan gödöllői – aki felnőve emellett a megdőlt fa mellett- nem mászta volna meg legalább egyszer ezt a juhart. „Ezen a juharon” több nemzedék nőtt már fel, volt, hogy egy egész osztálynyi gyermek ült-lógott-csüngött a meghajlott törzsén és ez a fa büszkén tartotta Őket, mintha valami felemelő célja lenne, mintha azt szeretné, hogy kitartásával az emlékezetekbe vésse magát.

Világfa

 

világfa2

 

A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére, a szabadság szimbólumaként került felállításra Velekei József Lajos műve 1992-ben, az egykori kastélypark Alsó-parkjában. A karjait széttáró emberalakra emlékeztető, 9,3 méteres szobor országos ismertségét a Magyar Szabadság Napja rendezvénynek köszönheti, amelyet a Világfa előtt tartanak minden év júniusában. 

“A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékére…” készült az alkotás.
1991. június 19.-én hagyta el az utolsó szovjet katona Magyarország területét. Ezt a napot az Országgyűlés nemzeti emléknappá, a Magyar Szabadság Napjává nyilvánította. A Világfa ennek emlékét is őrzi, előtte minden évben rendezvényekkel emlékeznek az évfordulóra.
A Gödöllő honlapján olvasható ismertető szerint az ábrázolás felszállni vágyó madárra emlékeztet.

Az időjárásnak kitett szobor romló állapotát egy nyári vihar 2008 augusztusában helyreállíthatatlanná tette. A megújult, egy felszálló madárra emlékeztető Világfa 7 méter magas és 7 méter széles és egy 2 méter magas, hasáb alakú talapzaton kapott helyet. Az emlékmű egyes részei cserélhetőek lesznek, az időjárás viszontagságai ellen felületkezeléssel látják el és – amennyire lehet – vandálbiztos is kialakítást kap.

Királyi Váróterem

 

2011-ben új monarchiabeli műemlékkel gyarapodott Magyarország: a Norvég Alap támogatásával elkészült a Királyi Váró felújítása, az 1882-es eredeti tervek alapján.

Nemcsak megjelenésében királyi az épület, feladata is az volt, hogy az uralkodópár – Ferenc József császár és Erzsébet királyné – kényelmét szolgálja, akik Gödöllőre utazva érkeztek ide a fővárosból. Királyi Váró Budapest mindkét nagy pályaudvarán, a Keleti- és Nyugati pályaudvarokon is épült, de egyik sem önálló épület, mint a neoreneszánsz stílust elegánsan képviselő gödöllői. Ferenc József zöld selyemtapétás várótermét és Erzsébet királyné halványsárga selyemmel fedett várószobáját a bordó kárpitú Hercegi Váró köti össze.

 

Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik.

 

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

92 / 100 SEO Score

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük