Gödöllő
Egyéb kategória

Gödöllő látnivalói, éttermei, cukrászdái IV. rész

Kastélyparkban és a Kastély körül...

A kastély meglátogatása után, nem szabad kihagyni a kastély parkját sem, majd kívülről is érdemes körbejárni.
 

Bárhonnan is érkezel Gödöllőre, a 30-as autóúton vagy a M3-as autópályán, biztos, hogy oda találsz. Ha a M3-on érkezel akkor végig kell menni a Dózsa György úton és a nagy kereszteződésnél ahol a 30-as úttal találkozik, ott már biztosan meglátod. A Kastély előtt lehet parkolni. A 30-on pedig ahogyan beérsz Gödöllőre az első lámpás kereszteződés után, már végig a kastély parkja mellett visz az út. El sem lehet téveszteni. 

  

Királydombi pavilon

 
23 1

 

A magyar uralkodók arcképcsarnokát jelentő pavilon egyetlen az országban, amely erre a célra készített, különálló épületként mutatja be a honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképeit.

A kastélyparkban emelt királydombra, az 1760-as években építtette Grassalkovich I. Antal a 6,5 méter átmérőjű, hatszögletű pavilont. Belsejét 54, a magyar uralkodókat ábrázoló, faburkolatba illesztett olajportré díszítette. A sorozatot Attila nyitotta, majd mellette időrendi sorrendben, négy, spirálisan összekapcsolódó sorban következtek a többiek. Az 1848/49-es szabadságharcban jórészt elpusztult képsorozatot 1857-ben, a kastélyba látogató Ferenc József császár tiszteletére állítatta helyre az akkori kastélytulajdonos, Sina Simon. A ma látható arcképcsarnok a 2004-ben végzett teljes rekonstrukció eredménye: az uralkodók képeit a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonaként megmaradt 14 eredeti festmény, a Képes Krónika, a Királyok Könyve, és egyéb ábrázolások felhasználásával készítették el újra.

 

Mária Terézia szobra

 

 

katélypark2

 

A Barokk Év alkalmából 2011. március 5-én a Grassalkovich Kastély parkjában állították fel Mária Terézia királynő egész alakos bronzszobrát a Királydombi pavilon közelében kialakított talapzatra. Abban az évben kettős évfordulóra emlékezett a város: 260 éve látogatott a kastélyba Mária Terézia és 240 éve hunyt el a kastély építtetője, Grassalkovich I. Antal.

Zala György 1907-ben készített alkotásának változatos története volt. A szobor eredetileg a Millenniumi Emlékmű része volt a Hősök terén, de a XX. század folyamán többször is kegyvesztetté vált a többi Habsburg uralkodóval együtt. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején az emlékműről leemelték a Habsburg-család tagjait, majd a Horthy-korszakban a szobrokat visszaállították.

A második világháború sem kegyelmezett az uralkodóknak. Mária Teréziát találat érte, a szobor alsó része megsemmisült. Az 1950-es években a Habsburgok teljes mértékben kegyvesztetté váltak és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem lettek beolvasztva a Sztálin-szoborba, mint például gróf Andrássy Gyula lovas szobra. Az üres helyeket a magyar függetlenségért küzdő vezetők, Bocskai István és Bethlen Gábor szobrai töltötték be.

A lecserélt szobrok először a BTM Kiscelli Múzeumának raktárába, majd onnan Sülysápra ”költöztek”. A rendszerváltás után elsőként Mária Terézia szobrát restaurálta Illyés Antal 2002-ben, ekkor került a Szépművészeti Múzeum aulájába a főbejárat mellé, onnan került Gödöllőre.

 

Schimmel

 
200px Schimmel3

 

Rekonstruálták Grassalkovich I. Antal (1694-1771) legkedvesebb, Schimmel nevű lovának szobrát. 
Az életnagyságú, ágaskodó lovasszoborról először 1763-ból maradt fenn dokumentum.
A sóskúti mészkőből faragott szobrot a kastély Schimmelhof nevű udvarának közepén helyezték el, itt is állt egészen a II. világháború végéig, majd utána nyoma veszett a szobornak.
Többszöri kutakodás után 2011-ben egy szerelőakna betonalapja alól került elő az eredeti szobor törzsének egy darabja. A szobortöredék és a megmaradt fotók alapján újramintázták a szobrot.
A szobor anyaga a műemlékek restaurálása során is használt terzith.

Herkules

 
falikút

 

A 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építését. Az első építési szakasz 1745-ig tartott. Mayerhoffer András tervei alapján, ekkorra készült el a belső udvart körbefogó első U-alak, a díszteremmel és a főúri lakosztályokkal. A belső udvar keleti szárnyán található a Herkules szobrával díszített falikút. A kút, a szoborral a kastély építésével egy időben készülhetett.

Pálmaház....

A Pálmaház Kertészet szorosan kapcsolódik a mellette található Pálmaház Herbáriumhoz, hiszen szinte az összes Herbáriumban kapható termék alapanyaga megvásárolható az árudánkban. Különlegessége a Kertészetnek a hat, különböző stílusban kialakított mintakert, valamint a széles és unikális választék, a kínálatban megtalálható a Gödöllői Királyi Kastély parkjának összes fafajtája. A Pálmaház Kertészet nem egyszerű kertészet, több annál, a kertkultúra népszerűsítésére hivatott, és az ország minden tájáról várja a különböző stílusú kertek iránt érdeklődőket.

A Lyra Florae Kft. által 2015-ben végzett felújításnak köszönhetően a műemlékvédelem alatt álló épület és teljes környezete régi pompájában tündököl. 5700 nm külső terület és 432 nm belső terület szolgálja az idelátogatók kikapcsolódását és örömét. De nem csak egyszerűen visszaadtuk a régi hangulatot és a régi fényt egy gyönyörű környezetben, hanem ötvöztük a régi kor hangulatát, az épület múltját és a mai kor igényeit. Így született meg a Kertészet, melyben megtalálhatók a Kastély parkjának fafajtái, és jól megférnek a mai kor egyik legnagyobb kertészeti találmányával, a balkon gyümölcsfákkal, valamint az 5-6 éves termőkorú gyümölcsfákkal amik már az értékesítés első évében szüretelhetők.

Kastély előtt a Szabadság útnál....

Országzászló-talapzat

 
kastélypark4

Terméskövekből összerakott kúp oldalán zászlórúddal. Az elején besüllyesztett fehér márványtáblán két angyal magyar címert tart. A kő tetején halott katona fekszik.

Az országzászló állítására a szándék már 1933-ban jelentkezett. Célja azonos volt az Országzászló-mozgalom többi tagja kitűzött céljával: ” a magyar nép fájdalmának és egyúttal törhetetlen hitének” megmutatása. Adományok és gyűjtés alapján készült, kijelölték a helyet: a Ferenc József téren a hősök emlékművével szemben kerüljön felállításra. A különböző részletekről a megalakult bizottság döntött.
1934. szeptemberében elfogadták a terveket és “elrendelte” az emlékmű építését.
1934. októberétől az emlékmű készen volt. Ezt az emlékművet Lizits Jenô építész tervezte.
“…verőcei faragott terméskőből hármashalmot képeztek ki, a középsőn állt a magyar címer, a két kisebb halom kőlapjain később az összes vármegye címerét tervezték elhelyezni. A középső halomból emelkedett föl a 12 méter magas zászlótartó rúd. “
Ezt követően az emlékmű minden további intézkedés nélkül állt akkori helyén. 

1935. nyarán az Országzászló Bizottság tűzte napirendre az ügyet, amikor az a döntés született, ezt az országzászlót el kell bontani (hely és esztétikai szempontok) és új helyen, újat építtettek. “…a közadakozásból épült országzászlót órák alatt lebontották a Ferenc József téren és egy új emlékművet emeltek a budapesti országút és a kastélykápolna közötti téren, ahol ma is áll…” A végleges emlékművet 1935. október 6-án avatták, tervezőjéről azonban nem találtam információt.
“A faragatlan terméskőből emelt kúp oldalán zászlórúd található, elején süllyesztett fehér márványtábla, melyen két angyal tartja a magyar címert. A felső részen ívesen elhelyezett évszám: 1914–1918, a címer alatt pedig a következő szöveg olvasható: „Magyarnak lenni / annyi, mint / büszkébben / tűrni másnál.””

Nepomuki Szent János-szobor

 

20191018 153104

Városunk egyik legrégebbi szobra, a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló alkotás a Kastélytemplom főbejárata közelében, a Szabadság út mentén áll, a 3-as főútra merőlegesen. 1750-ben készült, barokk stílusú Nepomuki Szent János-szobor, melyet a kastélyépítő Grassalkovich I. Antal állíttatott. Nepomuki Szent János tisztelete a XVIII. században terjedt el a Habsburg-birodalomban: a halászok és vízi molnárok pártfogóját tisztelték , szobrai sokfelé megtalálhatók folyók és hidak közelében.

“Újraszentelték a kastélykápolna előtt álló, felújított Nepomuki Szent János szobrot. Az alkotást az A-Híd Zrt. felajánlásának köszönhetően restaurálták. A cég 2014-ben határozta el, hogy minden évben felújítják egy szobrát a mártírnak, mivel Nepomuki Szent János – többek között –a folyóknak, a hidaknak és a hajósoknak is a védőszentje.

A restaurálást Varga Zoltán Zsolt gödöllői kőszobrász, restaurátor végezte, aki röviden ismertette a szobor történetét, s kiemelte, a kastélykápolna előtt álló alkotás a hazánkban felállított 340 Nepomuki Szent János szobor között az egyik művészileg legszínvonalasabb barokk ábrázolás, ami két különlegességgel is bír: a feltehetően később hozzá kapcsolt oltár résszel és a két angyallal, amelyek a megszokottól eltérően nem a szent jelképeit, hanem egy-egy bőségszarut tartanak.
Az újraszentelést Hugyecz János, a Szentháromság templom plébánosa végezte.”

Horváth-Kispál kereszt

20191018 153150

Lépcsőzetes talpazaton álló feszület Talpazatán besüllyesztett márványtábla: Emeltette Horváth Dezső és neje Kispál Julianna és neje 1914

A szöveges tábla alján van egy név: Hiroschik J. Gödöllő. Ez lehetne alkotó is.

A feszületet gyönyörűen helyreállították, megtisztították, olyan mintha új lenne.

A kastély állandó kiállításairól  itt tájékozódhatsz.

Látogatói információkat (nyitva tartás, jegyárak, ) itt találsz.

További érdekes információkat találhattok itt a kastéllyal kapcsolatban. 

Gödöllő egyéb nevezetességeiről az összefoglalómat itt találod.

Gödöllőt ajánlom családoknak, de egyedülálló utazóknak is. Itt egy egész napot ellehet tölteni, és biztosan tudom, hogy aki egyszer eljön, az újra és újra visszavágyik

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

88 / 100 SEO Score

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük