Az őskor Az átmeneti kőkor egykori településeit ma feltehetően víz borítja, de Kr.e. 6000 tájától, az újkőkortól kezdődően leletek, telepjelenségek és temetkezések sora bizonyítja az ember jelenlétét. A város területéről több mint 80 régészeti lelőhely ismert. Számos régészeti különlegességgel büszkélkedhetünk: az újkőkor középső szakaszát a Dunántúl nagy részén a vonaldíszes kerámia kultúrájának keszthelyi csoportja alkotja; a középső rézkorból egy 50 m hosszú, kultikus rendeltetésű épületet ismerünk, amelyben egy egyedülálló csigakürtöt találtak; a rézkor végi kosztoláci kultúra egyetlen magyarországi urnasírja Fenékpusztán került elő. A későbronzkori halomsíros kultúra kőkamrás sírjait a város keleti szélén tárták fel, az itt talált bronzkardot Boiu-Keszthely típusnak nevezi a kutatás. Az őskor utolsó szakaszában jelent meg területünkön…

A NYÍREGYHÁZI BEDUINOK A nyíregyházi reform Beduinok! Hát ilyenek is voltak a néhány hónap előtt száz esztendőt jubiláló Nyíregyházán. (Általában a város történetét lapozgatván, úgy tűnik fel, mintha Nyíregyháza volna a világ közepe, minden itt történt, ami a múlt időben érdekes és figyelemre méltó.) A beduinok korszaka Nyíregyházán egy időre esik a Kneip páter tanainak a terjedésével. Mindenki “kneipista” volt Nyíregyházán – az önkéntes tűzoltóságot, amikor aztán tűzoltó lett minden valamirevaló ember, csak későbben szervezte meg az öreg József főherceg. Hogyan használták a Kneip-kúrát a nyíregyháziak A wörishofeni tanok persze némi magyaros túlzással érkeztek el a hajdani Nyíregyházára. A sóstói erdő volt a Kneip-kúrázás helye, ahol Ungerleider doktor (a páter…

Az első települési emlékek a római korból származnak. A területen a Zala egyik fontos átkelőhelye volt. Őriszentpéter ma kétségtelenül az Őrség központjának tekinthető, de ez egy hosszabb történelmi folyamat eredménye. Eredetileg talán nem is volt központja a kistájnak, de maguk az Őrök a mai Szalafő és Őriszentpéter környékén csoportosultak, nem véletlenül nevezték őket a korai időkben Zalaőrőknek vagy Zalafőőröknek. Nem lehet tudni pontosan, hogy mióta templomos hely, de feltehetően 1230 – 1240 környékén építették a mai templom román stílusú részét az őrök és őrnagyuk. Védőszentjének kiválasztása bizonyára szintén nem lehetett véletlen, hiszen az ország nyugati határának kapuját és annak kulcsait vigyázó Zalafő őrök birtoka volt. 1364-ben I. Lajos király Őrnagy Miklós fiát, Sáska Pétert veszi ki…

“Ismerd meg az ellenséged, hátha kiderül róla,hogy barát!” Azt hiszem ez nálam nem fordulhat elő. Megismerni már megismertem, amit csak tudni lehet róla azt talán elmondhatom, hogy én tudom. Rá kellett döbbenjek, hogy Ő egy olyan ellenség, akivel szemben úgy érzem, hogy vagy Ő, vagy Én. Csak egy maradhat!!!! Szerintem mindenki ismeri. Van aki hasonlóan érez mint én, vagy ép teljesen semleges vele kapcsolatban. Én sem voltam vele mindig ellenséges viszonyban, viszont manapság, egyre jobban durvul a viszonyunk.  Kíváncsiak vagytok ki Ő? Nem más mint a…… Az éti csigák.  Én tudom, hogy akinek kertje van illik békességben élnie a kertben előforduló élőlényekkel. Én sem amiatt haragszom rájuk, mert ott vannak,…

Szalafő története a honfoglalástól Szalafő település és tartozékai a honfoglalás utáni években jöttek létre. Ezt a tényt maguk a családnevek támasztják alá. Kezdetben a fejedelmi őrök, majd az államalapítás után a királyi őrök székhelye volt. Köztudott, hogy a Kárpát- medencét benépesítő magyarság alakította ki sajátos védelmi rendszerét a gyepüt. E gyepürendszer területén belül az egyik legjelentősebb vidék a Rába folyó vonalától nyugatra fekvő határőrizeti rendszer volt, ennek volt része az Őrség. A gyepü katonáskodó népei őrszolgálat teljesítésének kötelezettségeikkel a királyi nemzetségi birtok szabad rétegei közé kerültek. Az őrségiek- így a szalafőiek- a 11-12-13. századok elején nem egyszer voltak kitéve nyugatról ellenséges támadásoknak, hiszen a Rába völgyén át vezetett az egykori…