Edith Eva Eger, a döntés
Kihívások

A Döntés-Edith Eva Eger

A jövőbeni sorsunkat határozhatja meg egy JÓ DÖNTÉS, ennek elsajátításában segít Edith Eva Eger.
 

Mielőtt bármit is írnék a könyvről, szeretném nektek bemutatni Edith Eva Egert és az Ő üzenetét nekünk Magyaroknak…..érdemes megnézni. 

Egy napon azzal mentem a be a barátnőm könyvesboltjába, hogy “összedőlt” az én kis világom, és most mi lesz velem. Ő meghallgatott, ő is mesélt…. majd ajánlott nekem egy könyvet. A Döntés volt a címe. Ez nem egy olyan cím amit az ember elfelejt néhány óra alatt, és nem is egy olyan könyvcím, amiből csak egy van. Így amikor rákerestem, és találtam 2 könyvet is azonos címmel, mindkettőt megvettem. Az egyiket azért, mert a barátnőm ajánlotta, a másikat pedig azért, mert a fülszövege alapján jónak tűnt.  

Az Ebook könyvek megvételében az a jó, hogy azonnal ott van, azonnal lehet kezdeni az olvasást. Ugyanakkor nehéz egy-egy részt visszakeresni, ezért sok-sok fotót készítettem olyan oldalakról, amik nagy hatást gyakoroltak rám.

Már az előszó is pestiesen fogalmazva “ütős” folytatást ígér. 

Edie könyvének a célja nem kevesebb, mint hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulnunk a saját elménk börtönéből.  

Valamennyien “képzés alatt álló” hősök vagyunk. Hős tanfolyamunk az élet, a mindennapi körülményeink, amelyek arra ösztönöznek, hogy gyakoroljuk a hősök szokásait: tegyünk meg apró, hétköznapi kedvességeket; sugározzunk együttérzést, kezdve mindjárt a magunk iránti együttérzéssel; hozzuk ki a legjobbat magunkból és másokból; tartsuk fenn a szeretetet még a leginkább embert próbáló emberi kapcsolatainkban is; …….

A könyv fülszövege:

„Abban szeretnék segíteni olvasóimnak, hogy felfedezzék, miként szökhetnek meg saját elméjük koncentrációs táborából, és válhatnak azzá az emberré, akinek lenniük kellene. Segíteni szeretnék abban, hogy átéljék, mit jelent megszabadulni a múltjuktól, a kudarcaiktól és a félelmeiktől, a dühüktől és a botlásaiktól, a megbánásaiktól és a feloldatlan fájdalmaiktól –, hogy átélhessék azt a szabadságot, amelyben az életet teljes, gazdag, ünnepi mivoltában élvezhetik. Nem választhatunk fájdalom nélküli életet. De választhatjuk azt, hogy szabadok leszünk, megszökünk a múltunk elől, akármi történjék is, és megragadjuk a lehetségest.” Dr. Edith Eva Eger

A magyar származású dr. Edith Eva Egert 1944-ben családjával együtt a nácik haláltáborába, Auschwitzba deportálták. Ma klinikai pszichológus a kaliforniai La Jollában, illetve a Kaliforniai Egyetem oktatója San Diegóban. Emellett az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadójaként tűrőképességi tréningeket tart és segíti a katonákat a poszttraumás stressz legyőzésében. Számos tévéműsorban szerepelt, többek közt az Oprah Winfrey Show-ban, illetve a CNN különkiadásában, amely az auschwitzi tábor felszabadításának hetvenedik évfordulójára készült. Ezen kívül főszereplője volt a holland nemzeti televízió holokausztról forgatott dokumentumfilmjének is. Rendszeresen tart előadásokat az Egyesült Államokban és külföldön.

Dr. Edith Eva Eger tizenhat éves volt, amikor a nácik megérkeztek magyarországi szülővárosába, Kassára, és családjával együtt Auschwitzba hurcolták. Szüleit a hírhedt náci orvos, Joseph Mengele küldte gázkamrába, aki később arra kérte Edithet, hogy táncolja el a Kék Duna keringőt – jutalmul egy vekni kenyeret kapott. Edith a nővérével együtt túlélte a borzalmakat, és úgy döntött, megbocsát fogva tartóinak, és mindennap élvezi az életet. Évekkel a kiszabadulását követően egyetemre ment és pszichológusnak tanult, ma pedig többek között bántalmazott nőknek, poszttraumás stresszel, függőséggel vagy gyásszal küszködőknek segít.

A döntés egyszerre memoár és útmutató, melynek célja, hogy mindannyiunknak segítsen kiszabadulni saját elménk börtönéből. Dr. Eger műve reményt és lehetőséget ad mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a fájdalomtól és a szenvedéstől. Akár rossz házasság, mérgező család vagy gyűlölt munkahely börtönében sínylődnek, akár önmagukat korlátozó hiedelmek szögesdrótja tartja őket fogva a saját elméjükben, ez a könyv arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.

Az én véleményem a könyvről:

Ha nagyon röviden és tömören kellene elmondanom, akkor azt mondanám, hogy: elképesztően jó könyv, életeket, sorsokat lehet megmenteni Edith Eva Eger könyvével. Hiszen bármilyen élethelyzetre ki lehet vetíteni azt a folyamatot, amit az írónő megalkotott. 

Persze most még talán túlzás lenne azt mondanom, hogy megoldottam általa az életem, de az biztos, hogy az én sorsomat is új mederbe terelte. 

Olyan nézőpontokat nyit meg, olyan lehetőségeket vázol fel a saját sorsán keresztül bemutatva nekünk, hogy szerintem bátran kijelenthetem, hogy 2020-as év legjobb könyve. 

Nem könnyű olvasmány, és nem vinném magammal egy nyaralásra sem. Hiszen amikor bepillantást nyerhetünk hogy milyen kegyetlenkedések zajlottak le Edith-tel és családjával Auschwitzban, akkor az ember szíve rendesen összeszorul. 

Néha alig olvastam el néhány oldalt és le kellett tegyem, mert annyi gondolatot, érzést hozott a felszínre, hogy szinte kapkodtam a levegőt és törölgettem a könnyeimet. Nem kell ahhoz haláltáborba mennünk, hogy borzalmakat éljünk meg. Elég ehhez egy bántalmazó, molesztáló szülő, vagy rokon, egy alkoholista férj, de még az sem kell, hogy fizikailag bántson bennünket valaki, néha a szavak jobban fájnak…..

Nekem nagyon tetszett, hogy nem “csak” úgy általában írt a haláltáborok borzalmáról, hanem a saját maga által megélt helyzeteket mutatja meg nekünk.  Majd továbbra is a szerzőnő életútján keresztül ismerhetjük meg azt a bizonyos DÖNTÉSTERÁPIÁT, amit használva mi is túlélhetjük a magunk MÉLYPONTJAIT.

A szabadság azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, ami van, és megbocsátunk magunknak, megnyitjuk a szívünket, hogy felfedezhessük a jelenben létező csodákat.

Megmondom őszintén még soha nem olvastam sem háborús, sem zsidó üldöztetésről szóló könyvet, mivel úgy éreztem, hogy túlságosan maga alá gyűrne az a sok fájdalom, keserűség, halál… 

Most mégsem ez történt, mivel az írónő nem megadta magát a borzalmaknak, hanem megmutatta nekünk azt a belső erőt, amivel képes volt az egyik napot a másik után végig csinálni. 

Ami még nagyon érdekes volt számomra, és tapasztalatból is tudom, hogy nem mindig az a legrosszabb amiben éppen csücsülünk, hanem ami utána jön, amikor fel kell dolgozni, meg kell emészteni, helyre kell tenni……

Az idő nem gyógyítja be a sebeinket. A gyógyulásunk azon múlik, mihez kezdünk az időnkkel.

Én nagyon szeretem az olyan önsegítő könyveket amelyekben példákat is láthatunk egy-egy “trauma” feldolgozására, mint ahogyan azt Edith Eva Eger, aki nem mellesleg pszichológus is, pácienseivel folytatott munkán keresztül teszi ezt.  

16 évesen átélni a zsidó üldöztetést, és utána egy egész életet leélni úgy, hogy bűntudata van, amiért ő TÚL élte, míg rengetegen pedig nem, NEM EGYSZERŰ FELADAT lehetett. 

Viszont itt a haláltáborban jött rá arra, hogy van választási lehetősége…. Amikor a nővére megkérdezi tőle, miután levágták a haját, elvették a ruháját, hogy „-Hogy nézek ki? Mondd meg az igazat! -A szemed – mondom a nővéremnek – annyira szép! Még soha nem tűnt fel, mert mindig eltakarta az a rengeteg hajad.” 

Sok-sok szót, mondatot, gondolatot letudnék még írni erről a könyvről, de inkább azt mondom: VEDD MEG, OLVASD EL, OSZD MEG VELÜNK A TAPASZTALÁSODAT!

Mások véleménye a könyvről:

“Igen én is jóóóó sokáig halogattam, hogy elolvassam Edith Eva Eger könyvét. Még a könyvtári könyveknek is a legaljára került, ami azt jelenti, hogy szinte utolsóként olvastam el a kikölcsönzött könyvek között is. Megvan ám az oka az ember önvédelmi mechanizmusának. Én például nem tudtam mit kapok. Azt éreztem, hogy fel kell készülnöm rá, mert bármi is lesz, nem lesz egyszerű. Így is lett, és nem csupán Auschwitz borzalmas halálgyára miatt, de a múlttal való szembenézés, az önvád és a nehéz megbocsátás (önmagunknak) miatt is. 

Tehát a börtön kettős gyötrelme miatt, a külső és belső rácsok és a mögöttük zajló mérhetetlen szenvedés miatt, amit az ember visel és elvisel, még azon is túl, hogy szépen lerakhatná és ágyő, főszereplő jobbra el. De nem. Megrendezed, koreografálod szenvedésed történetét és szép fényesre suvikszolod a rácsokat, hogy hasra essen bennük a napsugár. Na ezekkel a botrányos önsorsrontásokkal helyezkedett szembe a szelekciókat többszörösen is túlélt szerző Edith Eva Eger, aki nemcsak maga menekült el a legkegyetlenebb börtönőrtől, a saját önvádjától, de másokat is tömegesen tanít meg arra, hogy van más út is. Túl a rácsaidon. Ne vidd tovább, ne add tovább, nem éri meg. Senkinek sem éri meg.
Mindenkinek ajánlom viszont.”

“Csodálatos! Mind tartalmában, mind irodalmi minőségében, ha lehetne, csillagos 5000-est adnék rá. Ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasni. Nagyon mélyen hatott rám Edith Eva Eger, és amikor a végére értem, úgy éreztem, legszívesebben vennék egy repülőjegyet, elrohannék Edith-hez Amerikába és magamhoz ölelném mindazért az útmutatásért, amit a történetével nekem adott”

Idézetek a könyvből:
Ha megkérdeznének, mi a leggyakoribb diagnózis az általam kezelt emberek között, nem a depressziót vagy a poszttraumás stressz-szindrómát említeném, jóllehet ezek a betegségek túlontúl gyakran fordulnak elő azok körében, akiket megismertem, megszerettem, és elvezettem a szabadságukhoz. Nem, hanem az éhséget. Éhezünk. Éhezünk a jóváhagyásra, a figyelemre és a gyengédségre. Éhezünk a szabadságra: arra, hogy magunkhoz ölelhessük az életünket, hogy igazán megismerjük önmagunkat, és önmagunk lehessünk.
 
Passzívnak lenni azt jelenti: hagyod, hogy mások döntsenek helyetted. Agresszívnak lenni azt jelenti, hogy te döntesz mások helyett. Asszertívnek lenni azt jelenti, hogy a magad számára te hozol döntést. És bízol benne, hogy ez elég, hogy elég vagy.
 
A megbocsátás azt jelenti, hogy gyászolunk -gyászoljuk azt, ami megtörtént, és azt, ami nem történt meg-, és hogy feladjuk a vágyunkat arra, hogy bárcsak másképp alakult volna a múltunk.

 

Összegyűjtöttem egy csokorba a könyveket amiket idén olvastam és véleményeztem. Itt találod őket. 

Kérlek „oszd” meg, ha tetszett az írásom. Neked „csak” egy kattintás, ami nekem a jövőm szempontjából egy új kezdet lehet.

.

87 / 100 SEO Score

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük