Őr őrség,
Országhatáron belül

50. Születésnap az Őrségben

Boldog Születésnapot Kívánok Neked!

Vannak dolgok amiken nem tudunk változtatni, amit ha elfogadunk, ha nem, akkor is megtörténik. Így vagy úgy, de eljön a nap amikor a születésünk napját ünnepeljük. Ha ez még az 50. is, akkor még nagyobb nyomatéka van a napnak. Ennek fényében egy olyan születésnapot szerettem volna a páromnak szervezni ami nem csak a szám miatt, hanem az átélt élmények miatt is különleges.
 

Nehezen tudtam eldönteni, hogy egy nagy bulit szervezzek neki, vagy elvigyem egy különleges helyre, ahol még nem volt, amit szeretne megnézni. Az utóbbira esett a választásom, úti célunk az Őrségbe vezetett. Megszerveztem mindent, lefoglaltam a szállást, sőt még egy tortát is kértem, hogy készítsenek, gyertyával.

Már az előkészületet is felejthetetlenné tettem, mert reggel amikor felkelt és álmos szemekkel kijött a konyhába a születésnapos, csak annyit mondtam neki, hogy: -“Miután megittad a kávédat, CSOMAGOLJ!” Sajnálom, hogy nem készült kép arról az arcról amit akkor vágott. A meglepődés, az ijedtség, a pánik, a mi rosszat tettem……mind-mind ott volt az arcán. Az biztosan nem fordult meg a fejében, hogy szülinapja alkalmából szerveződik valami meglepetés. 

Mivel nem csináltam balhét, így rájött, hogy nem kiakarom adni az útját, hanem valami más van készülőben, de az, hogy mi lesz és az hol lesz, fogalma sem volt róla. Ez egy pénteki nap volt, így megkellett várni, hogy Babó hazajöjjön a suliból és utána útnak is indultunk. Babó sem tudta, hogy milyen “merényletet” követtem el az apja ellen, így mindketten csak találgatni tudtak. Mivel az én autómmal mentünk, és én is vezettem, így még mindig nem tudták, hogy mi lesz az úticél. Ahogyan ráhajtottunk az M7-re, azt hitték Balatonra megyünk, vagy esetleg Horvátországba, de mivel ez már novemberben volt, így egyiknek sem lett volna sok értelme. 

 

Útvonalterv: Gödöllő- Magyarszombatfa

Térjen rá erre: E71/M31 innen: 3. út  8 perc (5,3 km)

Térjen erre: M0 és M7 Béke u. felé itt: Tornyiszentmiklós. Térjen a(z) 18 lehajtóra innen: E653/M70 2 óra 39 perc (295 km) 

Térjen erre: Kossuth Lajos u.Kutfej u.Sugár útAdy Endre u. és Kossuth Lajos u. Fő út felé itt: Magyarszombatfa

Ez itt, így, most rendkívül egyszerűnek tűnik, de mivel nem akartam hogy tudják hová megyünk, így nem használtam Marist, a navigátorunkat. Ennek eredményeként úgy elkeveredtünk, hogy a végén már meg kellett, hogy mondjam, hogy hová megyünk, és végül a fiúk navigáltak oda. 

Az út hosszúsága, a sikeres eltévedés, és november lévén egyébként is korán sötétedett, így mire oda értünk sokat már nem láttunk a helyből, de az érezhető volt, hogy jól választottam amikor a Kosbor Panzió mellett döntöttem. 

Mottója:

20181111 162941

Másnap a világosban, azonnal feltérképeztük a helyet. Ámulatba ejtően harmonikus, meghitt, békés, ízléses, minden szegletéből sugárzik, hogy szeretettel lett kialakítva, berendezve, már-már azt mondanám, hogy finom és nőies az egésznek a kisugárzása. Mint később megtudtuk Ildikó a tulajdonos ízlését tükrözi az egész miliő. A mi lakosztályunk a : Menta volt a tetőtérben. Az elhelyezkedése ellenéri is valóban egy lakosztály volt, nem volt zsúfolt, sőt, kifejezetten tágas, napos, antik bútorokkal, pici konyhával….többet nem is kívánhattunk volna. AzUram nem talált szavakat. Már az is különleges volt, hogy “elraboltam” a születésnapján, de az Őrség maga, még extrábbá tette.

A reggelit a földszinten, egy nagyon aranyos kis étkezőben fogyaszthattuk el, egész sor finomság felsorakoztatásából választva. 

Ha a képekre rákattintasz, nagyobb méretben láthatod őket. Szerintem az Őrség legszebb, leghívogatóbb panziója.

Őriszentpéter

Az első úticélunk szombat lévén, egy olyan helyre vezetett, amiről azt az információt kaptuk, hogy szombatonként piac van. A férjem szeme felcsillant, mert Ő nagyon szereti a piacokat, szeret beszélgetni a helyikkel, szeret kérdezősködni, mindent tudni akar…. Mivel a gyermeket annyira nem vonzotta ez a program, így neki megengedtük, hogy körülnézzen olyan távolságig, ahonnan még ő is lát minket, meg mi is látjuk őt.

Őriszentpéter története:

Az első települési emlékek a római korból származnak. A területen a Zala egyik fontos átkelőhelye volt. Őriszentpéter ma kétségtelenül az Őrség központjának tekinthető, de ez egy hosszabb történelmi folyamat eredménye. Eredetileg talán nem is volt központja a kistájnak, de maguk az Őrök a mai Szalafő és Őriszentpéter környékén csoportosultak, nem véletlenül nevezték őket a korai időkben Zalaőrőknek vagy Zalafőőröknek. Nem lehet tudni pontosan, hogy mióta templomos hely, de feltehetően 1230 – 1240 környékén építették a mai templom román stílusú részét az őrök és őrnagyuk. Védőszentjének kiválasztása bizonyára szintén nem lehetett véletlen, hiszen az ország nyugati határának kapuját és annak kulcsait vigyázó Zalafő őrök birtoka volt. Ha szeretnél még több infót kapni Őriszentpéter múltjáról, jelenéről, jövőjéről, akkor kattints ide.

A piac nem nagy, de rendkívül kedves, beszélgetős emberek élnek itt és árulják a portékájukat. Vettünk igazi őrségi olajokat, lekvárt, kolbászt…..piac 1

piac2 1

Az éjszakai ködben a boszi is eltévedt és feltekeredett egy villanyoszlopra….szegény.Boszi

A piacozás után, kicsit a környéket is bejártuk. A Református templomtól néhány lépésnyire van egy rétesező, ide BE KELL TÉRNI! Mi még útravalóként is vettünk néhány rétest, mert annyira finom. Itt hallottam először a Gibanica-ról, ami nem más mint: 

Az Őrség és Vendvidék közkedvelt süteménye a gibanica vagy kelt rétes, mely szerb és szlovén gyökerekkel is rendelkezik. A flódnihoz hasonlóan a gibanica is réteges sütemény, azonban réteslapokból készül. A tésztarétegek közé sokféle töltelék kerül: dió, alma, túró, mák, végül ismét túró, alma és dió. A legfelső lapot tejföllel gazdagon beborítják és kisütik. Kiváló vendégváró édesség, napjainkban is gyakran készítik. 

Szalafő

Őriszentpéterről Szalafő felé vettük az útirányt. A történeti Őrség egyik legnagyobb települése a Zala patak forrásvidékén, a Jugoszláv határ mellett. A 4 km hosszú település 7 szerből áll, melyek a Zala patak két partjának lejtőin, illetve a forráságak által közrefogott dombok peremein helyezkednek el. Menet közben megismertünk jó néhány “Szert”. Nézzétek…

Útvonalterv: Őriszentpéter-Szalafő

1,1 km
Forduljon balra, a következő útra: Templomszer
2,8 km
Folytassa az utat erre: Alsószer
1,5 km
Forduljon balra, a következő útra: Templomszer
700 m
Forduljon jobbra, a következő útra: Csörgőszer
150 m
 
És már meg is érkeztünk Szalafőre
Szalafő
 
Szalafő története:

Szalafő település és tartozékai a honfoglalás utáni években jöttek létre. Ezt a tényt maguk a családnevek támasztják alá. Kezdetben a fejedelmi őrök, majd az államalapítás után a királyi őrök székhelye volt.

Köztudott, hogy a Kárpát- medencét benépesítő magyarság alakította ki sajátos védelmi rendszerét a gyepüt. E gyepürendszer területén belül az egyik legjelentősebb vidék a Rába folyó vonalától nyugatra fekvő határőrizeti rendszer volt, ennek volt része az Őrség. A gyepü katonáskodó népei őrszolgálat teljesítésének kötelezettségeikkel a királyi nemzetségi birtok szabad rétegei közé kerültek.

Az őrségiek- így a szalafőiek- a 11-12-13. századok elején nem egyszer voltak kitéve nyugatról ellenséges támadásoknak, hiszen a Rába völgyén át vezetett az egykori római hadiút Savaria- Szombathely- felé. Ha szeretnél még több infót kapni Szalafő múltjáról, jelenéről, jövőjéről, akkor kattints ide.

Szalafői kalandozás
Ahogy beértünk Szalafőre leparkoltuk az autót és gyalog indultunk felfedezni a környéket. Ami rendkívül fura volt, hogy egy teremtett lélekkel nem találkoztunk. Megnéztük a  régről megmaradt jégvermet, az Életfát, a Református templomot, a tűzoltóságot, a Kitelepítettek emlékművét, majd egy hosszú sétára indultunk a Skanzenhez.

Szalafő-Pityerszer

Kilóméterben nem, de időben hosszú volt az út, mert meg-meg álltunk, Babó szaladgált a mezőn, nem siettünk, minden apró csodát át akartunk élni. Az Őrségben van csoda bőven.Pityerszer

Kacskaringós út vezetett a Skanzenig….az út

Majd egyszer csak feltűnt a Skanzen….

Pityerszeren az eredeti helyükön, falumúzeum formájában őrizték meg és mutatják be az őrségi népi építészet emlékeit. A szer egy pityer nevű madárról kaphatta a nevét, amelyik itt nagyobb tömegben tartózkodott. Az épületek ma is az eredeti környezetükben, korhű berendezéssel állnak a látogatók rendelkezésére. A skanzen nevezetességei közé tartozik a „kerített ház” és az „emeletes kástu”. Ezek az országban csak itt találhatók. A kástu mellett látható az úgynevezett tóka, az őrségi parasztporták jellegzetes tartozéka. Ez tulajdonképpen egy – az agyagos talajba ásott – vízzel teli gödör; amely az állatok számára szükséges itatóvíz gyűjtésére és tárolására szolgált. Ha a szükség úgy kívánta, a vizét főzésre, vagy mosásra is felhasználták. 

Az itt található pad, különös jelentőséggel bír. Bárdosi Jánosnak állít emléket. 

Ki volt Ő:

Bárdosi János (1933-1983) etnográfus röviddel diplomájának megszerzése után került a Savaria Múzeum néprajzi osztályára. Tudományos munkájának része volt az Őrség nagyon speciális településeinek kutatása, a múzeum osztályvezetőjeként igen nagy szerepe volt abban, hogy a Pityerszeren immár több mint három évtizede látható skanzen létrejött, házai-épületei sorra felépültek. Ennek a munkának állít emléket a pad, melynek tervezője a fiatalon elhunyt tudós iparművész lánya volt, a szoborlap érdeklődésére azonban inkább a közelebbi képeken jól látható, a pad támlájába elforgathatóan applikált, kb. 45 cm-es kör alakú dombormű miatt tarthat számot; ez a plasztika Kuhár Róbert ötvösművész munkája. A felnagyított éremnek látszó mű egyik oldalán Bárdosi János portréja kapott helyet, a túlsó oldalán pedig a pityerszeri skanzen egyik jellegzetes épületének képe.

 

Visszafelé.....

A Skanzentől visszafelé Szalafőre útba ejtettük Kömpe szeme kilátót, ahonnan elvileg 5 Szer is jól látható. Azt nem tudom, de valóban szép a kilátás fentről. Kilátó 1

Kömpe nem más, mint Szalafő egyik része, ami az itt eredő Zala (Szala) patak völgye és a Felsőszer alja között található. Hosszas tanakodás és elvetett tervek után végül ide (egy régi tűzrakó terület helyére) építették a község új nevezetességét. A kis falu jellegzetesen őrségi település: szelíd dombjain elszórtan találhatók a lakóházak és gazdasági épületek. Ezeket hívják szereknek, melyek máig őrzik a sokszáz éves településszerkezeti formát, ami meghatározta az itt élők életét, mindennapjait. 

A Kömpe szeme kilátó a hétből öt szerre enged rálátást részben vagy egészben (Felsőszer, Pityerszer, Csörgőszer, Papszer és Templomszer). Az építkezést az önkormányzat vállalta, pályázati és külső források nélkül, de sok-sok helyi segítséggel. Tervezője Szabó Gábor volt, aki egy – már létező – építmény mintájára készített vázlatokat. Az Őrségben ugyanis fontos (sőt, elvárás), hogy kizárólag a tájba illeszkedő formájú és stílusú építkezések történjenek. 

A felmerült ötletek, a kástu és a harangláb közül végül az utóbbi valósult meg: a kilátó egy szoknyás őrségi harangláb vonásait tükrözi. Ez természetesen befolyással volt a méreteire is, hiszen az arányok tartása mellett a kilátószint magassága (kb. 6,5 méter) is behatárolt lett. Persze itt nincs is szükség sok emeletre; a dimbes-dombos tájra így is kiváló a rálátás. A szlovén határ is mindössze 2,5 km légvonalban, tehát arrafelé is érdemes hordozni a tekintetünket.

Az épületet javarészt vörösfenyőből és tölgyből ácsolta Milkovics Jenő fafaragó. A baranyai mester jól ismeri a környéket: veleméri kötődésű, és már jó néhány fafaragás dicséri keze munkáját Szalafőn is (kültéri faszobrok, temetőkapu, életfa). A tetőzet fazsindelye Miskolc környékéről való, ami szintén a tájba illeszkedést segíti elő. Az építményt 2018 októberében adták át, de a környékét folyamatosan csinosítani fogják, amint lehetőség adódik rá. Szeretnének tájékoztató táblákat, játszóteret és egy szalonnasütőt is. És persze megtartani a kilátó jelenlegi sajátosságát: a földszinti függőágyat.

A kilátó egész évben ingyenesen látogatható.

Miután kellemese elfáradtunk, visszamentünk a panzióba, hogy kipihenjük a fáradalmainkat. Az ablakon kinézve láttuk, hogy hatalmas birtok tartozik a panzióhoz. Mint később megtudtuk 3 hektár. Egy részét be is barangoltuk. A képek magukért beszélnek….

Környék állatai.

A mi kis “sasszemünk”, aki ép becserkészi a panzióhoz tartozó kutyát az ablakból……Sasszem(nem igazi a fegyver), felkiáltott, hogy őzike!!! A reggelinél rákérdeztünk és valóban a panzió szomszédságában egy elkerített részen laknak őzek, szarvasok, persze hogy meg kellett néznünk. Így a napunk egy rövid sétával indult, viszont annál kellemesebb látványban volt részünk.

Nézzétek….

  

 

Velemér és geocaching

Amikor egy gyermek veszít a lelkesedéséből egy kirándulás alatt, akkor jön a Jolly Joker, a geocaching. Ismeritek? Ha nem, akkor egy rövid ismertető róla. 

A geocaching (ejtsd: geokesing) lényege, hogy egy ládikát (ez a ‘geocache’, magyarul geoláda) egy játékostárs elrejt egy olyan helyen, amit felfedezésre, megismerésre érdemesnek tart, majd GPS-szel beméri a rejtekhely koordinátáit, és a bemutatandó látnivalóról egy ismertetőoldalt készít. A geoláda – jóváhagyás után – megjelenik a geocaching.hu honlapon, ahonnan a játékosok letöltik az adatokat saját GPS-ükre vagy mobiltelefonjukra, és megkeresik a geoládát.

A geocaching tehát alapvetően szabadidős tevékenység, természetbarát hobbi. A geocaching-et hazánkban a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (MGKE) képviseli.

Maga a geoláda általában egy vízhatlanul záródó háztartási műanyag doboz, amely elég nagy ahhoz, hogy elférjen benne egy látogatói napló (‘logbook’), egy játékismertető (elsősorban a véletlenül odatévedők számára), egy íróeszköz és néhány apró ajándék. A sikeres megtaláló beírja a látogatás időpontját és a játékban használt nevét a naplóba. A felnőtt játékosok számára többnyire a naplóban található jelszó a legfontosabb zsákmány, mivel ezzel tudják a geocaching.hu oldalon bejelenteni a találatukat és megosztani kalandjaikat. A gyerekeket elsősorban a láda kincsei hozzák lázba: a magukkal hozott ajándékért cserébe választhatnak valami hasonló értékűt a dobozból. A látnivaló, a ládához vezető túra pedig kicsinek, nagynak egyaránt élmény.

Hiszünk benne, hogy valamennyiünkben él a kincskeresők ősi szenvedélye és valóságos izgalmat jelenthet egy ilyen játékban akár elrejtőként, akár keresőként részt venni. Ehhez az élvezethez járul még hozzá a helyzetmeghatározó kütyük (GPS-ek, okostelefonok) használatából eredő öröm, ami különösen a mobil, elektronikus ketyerék szerelmeseinek jelenthet további vonzerőt.

A veleméri templom környékén is van elrejtve láda. A fiúk meg is találták ügyesen. 

 

Velemér Szentháromság Templom

A kincskeresés közben, egyszer csak a fák között felbukkant a Szentháromság templom. Körbejártuk, megnéztük, majd egy nagyon kedves, bűbájos néni beinvitált bennünket és előadást tartott nekünk a templomról. Itt tudsz a történetéről olvasni, ha szeretnél. 

Egy apró érdekesség: ha a templom kerek ablakán besüt a nap és te elé állsz egy erősebb színű ruhában, akkor a templom fala olyan színűvé válik. 

Bohóckodás

Egy kis bohóckodásra, játékra mindig van idő és lehetőség is…..Játék Játék2

Szentgyörgyvölgy

A hazautazás előtt még egy különleges látnivalót útba ejtettünk. Ez pedig nem volt más mint a:  A Hetés, az Őrség és a Göcsej határán fekvő Szentgyörgyvölgy református temploma a magyarországi festett kazettás mennyezetű református templomok egyik leglátványosabb példája.

A barokk stílusú református templomot 1787-ben emelték. Legnagyobb értéke a templomhajóban a festett kazettás famennyezet, amelyen 88 darab téglalap alakú, kékre festett, bárányfelhőkkel díszített fatábla látható. Az egységes kék és fehér felhőtenger közepén két, virágmotívumokkal és koszorúval díszített egybefoglalt tábla figyelhető meg.

A faoszlopokon álló karzat alsó részét fedő festett fatáblákat hímzésekre hasonlító, virágos és csillagos mintákkal díszítették. A karzat mellvédjének egy része pedig faragott, gazdagon festett kazettákból áll. Érdekesek a karzat különleges alakú faragott padjai is.

Figyeljük meg a csodás barokk szószéket, és a templom padozatának tégláit is.

Nyitva tartás

H – V: 8 – 18, amennyiben mégis zárva találnánk a templomot, becsengethetünk a templom melletti paplakba, ha otthon van a lelkész, szívesen megmutatja a templomot.

Pankasz

Eljutottunk még egy helyes kis faluba, aminek a neve: Pankasz.

Pankasz Magyarország nyugati részén, a Balatonba torkolló Zala (népiesen Szala) folyó felső szakaszán fekszik. Ott jött létre, ahol a Kisrákos felöl érkező patak északi, tehát bal parti irányból a Zalába folyik. A két szomszédos dombon alakult ki az Őrségre oly jellemző két szer. A nyugati szert ma Kossuth Lajos utcaként, a keletit pedig Petőfi Sándor utcaként tartjuk nyilván hivatalosan. A Zala völgyének északi oldalán halad a Zalalövőt Őriszentpéterrel összekötő régi főút. Ezek a településföldrajzi adottságok határozták meg a falu kialakulását. Ha szeretnél többet is megtudni erről a kis faluról, akkor itt tudsz utána olvasni.

A legfőbb, vagy talán az egyetlen látnivalója, az 1755-ben épített szoknyás harangláb.

 

Gombák

Amit itt az Őrségben most különösen sajnáltam, hogy egyikőnk sem ért a gombákhoz. Pedig úton-útfélen gombába botlottunk. Leszedni nem mertük, meg minek is….így voltak szépek a maguk természetes élőhelyén.

Csodás 3 napot töltöttünk el az Őrségben, biztosan elmegyünk még. Nagyon remélem, hogy feledhetetlenné tudtam tenni azUram 50. Születésnapját. 

Horváth Piroska
Apa szülinapjára

Csillagpor vagy – ragyogsz nekünk,
holdkaréjban ringatózunk,
oltalmadban ágyat vetünk,
jövő-remény esti csókunk,
holnap-selyem ölelésed,
érintésed viszi álmunk,
szürkeségre vetül fényed –
Erős vár a mi családunk!

Források: Inneninnen, innen, innen, innen, 

Ha tetszett, kérlek, “oszd meg”. Ami számodra egy kattintás, az számomra a jövő egy fontos pillanata lehet.

91 / 100 SEO Score

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük